Május 25. – A "Subások" külföldi kapcsolataiA BM III/III. Csoportfőnökség beosztottjai az "összbelügyi szemlélet" jegyében folyamatosan együttműködtek más állambiztonsági részlegekkel is. Így például a népi értelmiség megfigyelésére indított "Subások" fedőnevű nyomozásba, amint az alábbi napi jelentés is mutatja, bekapcsolódott a hírszerzés (BM III/I) is.NOIJ – összefoglaló jelentés, 1979.05.25. (120) 5. Az ausztriai Mönichkirchenben május első hetében megtartották az EPMSZ (Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem) „Akadémiai Napok” c. rendezvénysorozatát, amelyen az MNK-ból 6 fő vett részt. A hivatalos rendezvényeken nyilt ellenséges propagandát nem tapasztaltam. Az emigráció képviseletében jelen volt többek között Borbándi Gyula, Molnár József, Cs. Szabó László. Az RSZK-t Sütő András és Szőts Géza képviselte. A rendezvény időpontja egybeesett Sütő Herder-díj átadásával. A főszervező Szépfalusi István volt. A magánbeszélgetéseken elhangzott többek között, hogy miért van szüksége az MNK-nak szovjet orientációra., amikor a Nyugat sokkal fejlettebb; Moszkva irányítása mellett nem lehet önálló politikát folytatni. Sz. Szabó azt fejtegette, hogy közös érdek „az asztal alatti kézfogás” és együttműködés, amelynek megvalósításán ő is hajlandó munkálkodni. Az EPMSZ keretén belül működtetik a „Könyvbarátok Köre” c. szervet, amely kiadványok terjesztéséből tartja fenn magát. Legutóbbi két kiadványuk: Hanák Tibor marxizmust támadó, annak haladó voltát kétségbe vonó írása, valamint Szelényi-Konrád: „Az értelmiség útja…” c. tanulmánya. (III/III) Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: - Az információt megküldik a BM III/I-7 Osztálynak. - Felhasználják a „Subások” fn. bizalmas nyomozáshoz. Május 24. – Egyházpolitika és egyházi elhárításA III/III. Csoportfőnökség, így az "egyházi reakció elhárítás" (BM III/III-1. Osztály) nyolcvanas évekbeli ügyei az iratmegsemmisítések miatt csak töredékesen ismertek. Az állambiztonság fennmaradt napi jelentései ugyanakkor kellő tömörséggel mutatnak rá az egyházügyi adminisztráció és a titkosszolgálati tevékenység kapcsolatára: NOIJ – összefoglaló jelentés, 1980.05.24. (119)6. Budapesti Központi Szeminárium hallgatóinak széles körében elterjedt annak a püspöki döntésnek a híre, mely szerint elhalasztják Kocsi György végzős hallgató pappá szentelését, ha nem szakítja meg kapcsolatát a Bulányi-féle illegációval. Az illegális bázisközösségi mozgalomnak megnyert kispapok az események kapcsán igyekeztek hangulatilag megbontani az intézeti rendet, és 12 kispap aláírásával levelet küldtek több püspök, valamint Dr. Lékai László bíboros részére. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött. Intézkedés: operatív lehetőségeik felhasználásával lépéseket tesznek, hogy a szeminaristák zöme határolja el magát Bulányi híveitől. (III/III) Fotó: kpi.hu Május 23. – Kádár leváltása a III/III szemszögébőlNOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.05.23. (100) (Az országos pártértekezlettel közvetlenül összefüggő információk) 1. A szerv célszemélyei feszült figyelemmel kísérték az értekezletet, és szinte óráról órára cserélték ki véleményüket egymás között, és hasonlóan szoros kapcsolatot tartottak nyugati újságírókkal, ugyancsak kölcsönös tájékozódás céljából. Valamennyiük érdeklődésének középpontjában a vezető szervek újjáválasztása során megvalósuló személycserék állottak. Május 19-20-án már konkrétan beszéltek e változásokról, közöttük a pártelnöki funkció létrehozásáról, a főtitkári-miniszterelnöki pozíciók ideiglenes összevonásáról, s majdnem pontosan a többi személyi változásról. A sajtótájékoztató után ezekről mint „előre eldöntött” kérdésekről beszéltek, kétségbe vonva a május 22-re kitűzött választás demokratizmusát. Az országos pártértekezletet szinte valamennyien rendkívüli jelentőségűnek ítélik meg, függetlenül attól, hogy bizonytalanok abban, hogy az saját további helyzetükre milyen kihatással lesz. Ebből a szempontból elemezgetik a felszólalásokat. Ezek hangvétele alapján vonnak le következtetéseket arra, hogy a „konzervatívok elegendő hadállással rendelkeznek-e továbbra is”, vagy „visszaszorulni kényszerülnek”. Szinte egyöntetűen elmarasztaló, gúnyos, cinikus hangnemben értékelik az elhangzott megnyitó beszédet, mind tartalmát, mind stílusát illetően. „felháborítónak”, „anakronisztikusnak” minősítik a szakszervezetek, valamint az ifjúsági szövetség egységére vonatkozó megállapítást. E témakörben különösen, de általában is kutatták, hogy – összevetve az egyes felszólalásokat – hol találhatóak ellentmondások. Elhangzott az az értékelés is, hogy a bevezető a „balos erők” mozgósítását célozta meg. A főtitkári-miniszterelnöki funkció összevonását van, aki úgy értékeli, hogy erre azért kerül sor, mert „Grósz Károlyra van szükség ahhoz, hogy a párt ne legyen útban, és a kormány irányíthassa az ország napi ügyeit”. Többségében azonban ezzel is a felső vezetés szavahihetőségének kétségességét látják „bizonyítva”, mivel addig a funkciók szétválasztása szerepelt célkitűzésként. A FIDESZ szervezői körében azt terjesztették, hogy a szervezőket „a korábbi döntésnek megfelelően” – röviddel az országos értekezlet után – letartóztatják. Ennek eshetőségét ugyancsak a felszólalások és a – viták idején még csak tippelt – személyi változások tükrében vizsgálták. A vélemények e kérdésben is megoszlanak. A többségi álláspont, hogy „az új politikai bizottság nem vállalhatja ezt a lépést, mert azonmód lejáratná magát”. A TDDSZ (Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) egyes szervezői a párttag tagság nevében egy levelet fogalmaztak a konferenciához, amelyben „megdöbbenésüket” fejezték ki az őket ért „támadás” miatt, és kérik a pártértekezlet támogatását. Végül azonban elálltak a tervtől, mivel egyrészt kevés idő állt rendelkezésükre a párttagok megkereséséhez, illetve meggyőzéséhez, másrészt voltak, akik azt képviselték, hogy „ne hagyják provokálni magukat”. (III/III) 2. Az értekezlet ideje alatt: ismeretlen személyek az MSZMP KB és néhány lapszerkesztőség címére gyalázkodó, névtelen leveleket, illetve röplapokat küldtek (a szerv a küldeményeket a postaforgalomból kivonta); ismeretlen telefonáló f. hó 20-án 18.20 és 18.45 között három esetben felhívta az MTV székházát, és közölte, hogy a székházat fel fogják robbantani (a BRFK illetékesei a helyszínen ellenőrzést végeztek, robbanóanyagot nem találtak); f. hó 22-én ugyancsak az MTV-hez érkezett hívás, amelyben életveszélyesen megfenyegették Berecz János elvtársat. (III/III) Május 22. – Napi jelentés az INDEX SajtószolgálatrólA III/III éberen őrködött a párt sajtómonopóliumán, védte a nyilvánosságban megszerzett pozícióit. Az ezeket veszélyeztető jelenségek, kezdeményezések 1988/89-ben egyre gyakrabban kerültek be a napi jelentésekbe: NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.05.22 . (97) 6. Molnár Tamás, az INDEX Független Hír- és Sajtószolgálat vezetője pályázatot nyújtott be az MTA Soros Alapítványhoz, amelyben közel 2 millió forint anyagi támogatást kér a sajtóiroda további fejlesztéséhez. Tervei között szerepel a már meglévő telefax rendszerek mellett, telex- és sokszorosító gépek működtetése, komplex szolgáltatást nyújtva az alternatív társadalmi szerveződéseknek. Az iroda működését a továbbiakban hat alkalmazottal képzeli el. Az információ ellenőrzött. Intézkedés: - felhasználják a tájékoztató munkában; - folytatják az ellenőrzést. (III/III) Május 21. – PócspetriA Ember Judit a "legbetiltottabb rendező" forgatásairól, terveiről számos alkalommal születtek jelentések, köztük a pártvezetésnek szánt napi összefoglalók. A (kommunista hatalomátvételben fontos szerepet játszó) 1948-as pócspetri ügyről/ perről szóló dokumentumfilm fogadtatásáról, 1984. május 21-én külön felső utasításra jelentett a belső elhárítás. NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.05.21. (98)  20. A BM III/III Csoportfőnökség információja alapján f. hó 2-án jelentettük, hogy a Kossuth Klubban f. hó 4-én bemutatják Ember Judit „Pócspetri” című filmjét.Miniszter elvtárs utasítására a BM III/III Csoportfőnökség jelenti, hogy a zártkörű vetítésre (mintegy 200 fő volt jelen) a Művelődési Minisztérium filmfőigazgatójának külön engedélyével került sor a TIT budapesti szervezete szociológus klubjának szervezésében. A közel három és fél órás film lényegében egy interjúsorozat, amelyben azokat a személyeket szólaltatták meg, akik a rendőrgyilkosság helyszínén tartózkodtak, illetve akik ellen az ügyben bírósági eljárás folyt. A megszólaltatott személyek azt bizonygatják, hogy nem történt gyilkosság, hanem dulakodás közben véletlen baleset okozta a rendőr halálát. Részletesen beszéltek arról, hogy az eljáró közegek – „ávósok” – erőszakkal kényszerítették hamis vallomások aláírására őket. Több személy említenek, akik a vallatás következtében meghaltak, illetve egész életükre megrokkantak. Az interjúkat Ember Judit készítette. Az ő következtetése, hogy az esemény ilyen beállítására, a hozott ítéletekre azért volt szükség, hogy „példát statuáljanak” az iskolák államosítása ellen fellépők elrettentésére. A film utáni beszélgetést Újhelyi Szilárd vezette. Jelen volt Ember Judit és Hankiss Elemér. A beszélgetés témája a filmbeli események időszaka volt. Általános vélemény volt, hogy az elmúlt több évtized már nem teszi lehetővé a reális megítélést. Egy felszólaló kifogásolta a film egyoldalúságát, tehát, hogy miért nem szólaltatták meg a „másik oldalt”, pl. akkori rendőröket vagy rendőrségi szakértőt. A vita során ellenséges megnyilvánulás nem volt. (III/III) Fotó: filmkultura.hu Ember Judit munkásságának megfigyeléséről ld. Gervai András: Fedőneve: "szocializmus" c. munkáját. Május 20. – Jelentések az ellenzékrőlA III/III figyelme, illetve mindennapi tevékenysége elsősorban a rendszerkritikus, ellenzéki csoportok radikálisnak tekintett szerveződései felé irányult. 25 évvel ezelőtt így főként a Szabad Kezdeményezések Hálózata (SZKH) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) került a célkeresztbe. NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.05.20. (99) 6. A Fővárosi Bíróságon f. hó 19-én lezajlott a FIDESZ-nek az MTI és a Magyar Hírlap ellenindított sajtópere. Ezen a felperes képviseletében dr. Dornbach Alajos ügyvéd a már ismert érvrendszert hangoztatta, míg az alperesek azzal érveltek, hogy a rendőrségi közleményt nincs joguk megváltoztatni, illetve a Magyar Hírlapban megjelent kommentár véleményt tükröz, amellyel szemben sajtó-helyreigazításnak helye nincs. A bíróság – az alperesek érvelését elfogadva – az öt személy keresetét elutasította, a hatodik felperes – a FIDESZ – esetében a pert megszüntette azzal az indoklással, hogy a Ptk. vonatkozó paragrafusai, valamint a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása értelmében nem minősül jogi személynek. Az ítélet ellen fellebbezni lehet, amit a felperesek megtesznek. Az információ ellenőrzött. (III/III) NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.05.20. (99) 7. A BM III/III csoportfőnökség információja alapján jelentettük, hogy 20 „ellenzéki” személy üzenetet intézett a Moszkvában megalakult „Demokrata Unióhoz”. Ennek szövegét Molnár Tamás továbbította Krassó Györgyhöz. „Üdvözöljük a Moszkvában nemrég megalakult Demokrata Szövetséget! Az üzenet szövegét Haraszti továbbította Krassó Györgynek. Intézkedés: folytatják az ellenőrzést. (III/III) Május 19. – Egy lehallgató központ lebukásaKülönlegesen informatív napi jelentés (1989. május 19.) a csepeli munkásőr, a (potenciális) ellenség: a FIDESZ, a dekonspirálódott belügyi objektum egy történetben. NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.05.19 (96)  18. A f. hó 17-i napi jelentésben szerepelt a BRFK áb szervének információja azzal kapcsolatban, hogy f. hó 16-án bejelentés érkezett a Munkásőrség Országos Parancsnokságáról, miszerint a FIDESZ a Belügyminisztérium József Attila utcai épületével szemben betörést tervez az üzlethelységbe azért, hogy így bizonyítsák az objektumba bemenő lehallgatást szolgáló kábelek meglétét.A bejelentés alapján a BM III/III Csoportfőnökség illetékesei meghallgatták a a hírforrásként megjelölt Török Mátyás munkásőrt, a Csepeli Szerszámgépgyár Lízing Vállalat igazgatóját. Ennek során kiderült, hogy nevezett semmilyen információval nem rendelkezik a FIDESZ-szel kapcsolatban, majd a Munkásőrség Országos Parancsnokságával (a bejelentővel) történt telefonbeszélgetés után a félreértést tisztázva elmondta a bejelentés alapjául szolgáló alábbi információt: A belvárosban járva üzlethelységet keresett vállalata számára, amikor a József Nádor tér 12 szám alatti gyógyvízüzlet bérlőjétől tudakozódva, az üzlet melletti, ablak nélküli, használaton kívüli szobáról szerzett tudomást. Sem az üzlet bérlőjétől, sem a kerületi tanács osztályvezetőjétől nem kapott felvilágosítást a helyiség tulajdonviszonyait illetően. Újra megtekintve a helyszínt, a házban felújítási munkát végző egyik munkástól olyan tájékoztatást kapott, hogy a „lezárt szoba bizonyosan a Belügyminisztériumé, mert látta az időszakosan takarítást végző ember bemenetelekor, hogy bent műszerek vannak és ezek bizonyosan lehallgató berendezések. Fel kellene törni az ajtót és akkor erről meg lehetne bizonyosodni”. A meghallgatás után a szerv beosztottai megtekintették a megjelölt helyszínt. Megállapították, hogy a használaton kívüli szoba valóban az elmondottaknak megfelelően helyezkedik el a felújítás alatt lévő házban. A meghallgatás tapasztalatait értékelve megállapítható, hogy a FIDESZ jelzett tevékenységére vonatkozó bejelentés nem állja meg a helyét. Az információ valószínűleg a Munkásőrség Országos Parancsnokságán szenvedhetett – nem szándékolt – torzulást, az ott uralkodó hiedelmek következtében. Intézkedés: a József Nádor tér 12-es számú házra vonatkozó információról tájékoztatják a BM III/V Csoportfőnökséget. [kézzel írva] Baranyai Elvtárs! Tekintettel arra, hogy az üzlethelyiség a III/2-es Osztály használatában van, a BM Külügyi Osztállyal együttműködve meg kell gyorsítani a megkezdett rendezést az ilyen helyiségek társadalmi környezethez való illeszkedéséhez.. Szita János (III/III) Május 18. – A Mozgó Világ folyóirat ügyeA nyilvánosság kereteinek kialakításából, így a korszak legnagyobb botrányából, a Mozgó Világ folyóirat egykori megrendszabályozásából a kulturális elhárítás is kivette a részét. (A folyamat részleteit legújabban Szőnyei Tamás: Titkos-írás című adatgazdag munkája tárta fel.) Egy harminc évvel ezelőtti jelentés fedőnevekkel:  12. A Magyar Írók Szövetségének kritikai szakosztálya f. hó 11-én az Írószövetség klubjában rendezte meg a Mozgó Világ c. folyóirat vitáját. A rendezvényen minden eddiginél többen voltak jelen. A résztvevők zöme sem az Írószövetségnek nem tagja, sem az irodalmárokhoz nem sorolható. Az előző JAK programnak megfelelően jelen voltak „Csókás”, „Gyuszi”, „Tiszai”, „Fiú”, „Tanár” és „Kutyás” fn. célszemélyek. A vita igazi célját lényegében nem érte el, mivel a nem szakmabéli és érzelmileg felhevült közönség már jelenlétével is befolyásolta az eszmecserét, nem tette lehetővé a higgadt, józan, tárgyilagos vitát. Ezúttal először lépett arrogáns módon, nyíltan színre az „ellenzék”: alaphangot adott a negatív megnyilvánulásokhoz, és nyíltan propagálta a Beszélő 5-6. számát. Különösen agresszív ellenséges hangot ütött meg „Kutyás”, „Tanár” és „Gyuszi”. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: részletes tájékoztató jelentést tesznek fel; folytatják a JAK ellenőrzését. (III/III) Május 17. – A belügyi helyzet "fokozódása"A III/III május 17-i jelentései jól érzékeltetik a pártállami rendszer válságát, a belső elhárításnak a kritikai, ellenzéki megnyilvánulásokkal kapcsolatos növekvő feladatait a nyolcvanas években - 1983: egy kiállítás megrongálása, 1985: a választási manipulációk kritikája, 1989: egy ellenzéki szervezet pénzügyei. NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.05.17. (97)  9. Művészeti főiskolások május 13-15. között Szentendrén megrendezett fesztiválja keretében a Színház- és Filmművészeti Főiskola I. éves operatőr szakos hallgatói kiállítást rendeztek a Szentendrei Művelődési Központ folyosóján. Az egyik képre, amely egy szovjet katonát ábrázolt, ismeretlen személy ráírta: „Egy ideiglenesen hazánkban állomásozó. Bizonyára azon töpreng, hogy mit is keres itt.” Egy másik képen géppisztolyos, barna bőrű férfi látható. Ide a következő véleményt írták: „Biztos feltűnik, hogy nem amerikai gitár van a kezében – szovjet géppisztoly.” Intézkedés: a feliratokat eltávolították. (III/III) NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.05.17. (95) 6. Ismeretlen feladó ellenséges tartalmú levelet kísérelt meg eljuttatni a The Economist című lap szerkesztőjének. A levélíró a lapnak a magyarországi választásokkal foglakozó, április 27-én megjelent cikkére reagálva kifejti, hogy ez nem tartalmazza a teljes igazságot. A jelölőgyűlések hangulatát botrányosnak, azok szervezését és lebonyolítását hisztérikus manipulációnak minősíti. Kéri a szerkesztőt, hogy emberi jogi szempontból a magyarokat ne a románokkal hasonlítsa össze, hanem olyan európai népekkel, mint például az osztrákok. A feladó az utóiratban levele nyilvános közzétételétől nem zárkózik el. Intézkedés: a küldeményt végleg visszatartják; a levélíró személyét megállapítják. (III/III) NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.05.17. (94) 5. A BM III/III Csoportfőnökség információja alapján f. hó 3-án jelentettünk arról, hogy a FIDESZ pályázatot nyújt be a Soros Alapítványhoz „a választásokkal kapcsolatos infrastrukturális bázisának megteremtése (írógépek, fénymásolók szövegszerkesztők beszerzése) érdekében”. Újabb adatok szerint Soros György a FIDESZ pályázatával kapcsolatban kijelentette, hogy támogatja az összeg odaítélését, bármekkora is legyen az, mivel a szövetség kivételezett figyelmet élvez nála. Az információ forrása megbízható; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: folytatják a bizalmas nyomozást. (III/III) ---- Orbán Balázs (ÁBTL) válogatása. Fotó: titkosbudapest.hu Május 16. – A III/III és 1956A belső elhárítás nemcsak a forradalom egykori elítéltjeit figyelte meg szabadulásuk után, hanem minden az 1956-os hagyománnyal kapcsolatos információra is érzékenyen reagált. A pártállami vezetés számára készített napi állambiztonsági összefoglalók így 1956 emlékezetének is sajátos forrásai. Egy harminc évvel ezelőttijelentés:  NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.05.16. (96) 15. Az MTA Történettudományi Intézet és a Magyar Történelmi Társaság 1984 májusában történészkonferenciát rendez. Szándékukban áll meghívni hivatalos vendégként az USA-ban élő Király Béla professzort, aki az 1956-os ellenforradalom egyik prominens katonai vezetője volt. Intézkedés: nevezett meghívásának megakadályozása. (III/III) Megjegyzés: az 1982. december 28-i napi jelentésünkben szerepelt a Tolna megyei RFK áb szervének nem ellenőrzött információja, mely szerint Király Béla meghívást kapott az MTA-tól, mivel azonban „nem bízik a magyar hatóságokban”, nem tesz eleget a meghívásnak. Testvéreivel is Belgrádban akar találkozni. Nevezett – BM III/III Csoportfőnökség információja alapján – szerepelt az 1983. február 3-i napi jelentésben is, állítólag a román honvédelmi miniszter meghívására Bukarestbe utazik, majd részt vesz a várnai nemzetközi konferencián, ahol megnyító beszédet mond. --- Fotó: Fortepan Május 15. – A Balázs Béla Stúdió terveiA kulturális elhárítás munkatársai kiemelt figyelmet fordítottak a filmes szakmára. Az "elhárítási terület" hozzáférhető, meghatározó illetve jellegzetes aktáit Gervai András dolgozta fel (Fedőneve: "szocializmus". Budapest, Jelenkor, 2010). A napi jelentések további adalékokat szolgáltatnak a szerv történetéhez...NOIJ – összefoglaló jelentés, 1981.05.15 (104)  10. A Balázs Béla Stúdió legutóbbi ülésén megállapították, hogy a Stúdió teljesen elveszítette korábban elért hazai és külföldi tekintélyét. Ennek egyik okát az elégtelen dotációban látják. Az ülés résztvevőinek egy része megértéssel fogadta G. Frigyes filmrendező és társai azon tervét, amely szerint a Stúdiónak ismét a kulturális élet jelentős tényezőjévé kell válnia, de úgy, hogy a jelenlegi kultúrpolitikával szembenálló, azt irritáló tevékenységet folytasson. Szerepel a tervben az évi dotáció 10-12 millió forintra való megemelése és egyéb követelés is. Amennyiben ezeket a hivatalos szervek elutasítanák, akkor erre a Stúdió önmaga feloszlatásával válaszolna, aminek szerintük igen kellemetlen külföldi visszhangja lenne. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma nem ellenőrzött. Intézkedés: az információt ellenőrzik, pontosítják. (III/III) Május 14. – (Hétköz)napi jelentésekAz állambiztonság olykor teljesen hétköznapi (egyedi) esetekről is tájékoztatta a pártvezetést. Ez egyrészt a szerv önigazolását szolgálta, másrészt pótolt valamit a nyilvánosság hiányzó fórumaiból. Zsidó fiatalokról 1984-ből, a csernobili katasztrófa hatásáról 1986-ból...NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.05.14. (93) 10. Péntek esténként nagy számú fiatal gyűlik össze K. Iván vezetésével a József körúton működő izraelita imaházban, majd ezt követően egy étteremben. Rendszeresen terjesztenek egymás közt cionista irodalmat, legfőbb témájuk a „kiválasztottság”. Tervezik, hogy „védelmi ligába” tömörülnek, és termet bérelnek a fiatalok testi és lelki edzésére. Az információ forrása megbízható ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: tovább pontosítják az információt. (III/III) NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.05.14. (93) 4. A BRFK nyomozást rendelt el ismeretlen tettesek felderítésére, akik f. hó 11-e reggelét megelőző időszakban az V. kerület több pontján a csernobili katasztrófával összefüggő ellenséges firkálásokat követtek el. A helyszínek megtekintése közben rendőri intézkedés történt dr. Danics Zoltánnal, a SOTE tudományos ösztöndíjas tanárával szemben, aki egy barátja társaságában fényképfelvételt készített az ellenséges szövegről. Miután a filmet lefoglalták, Danics kijelentette, hogy az intézkedést jogtalannak tartja, mivel az ellenséges feliratoknál „nem volt kitéve a fényképezni tilos tábla”. A fényképezőgépet Bayer Khadri Noémi nyugatnémet állampolgár, a SOTE hallgatója bocsátotta Danics rendelkezésére. Intézkedés: intézkednek rendkívüli esemény dosszié nyitására. (III/III) Május 13. – Orbán Viktor rendszerellenes cikkeAz 1985-ös választások közeledtével az egyetemi életet megfigyelő III/III-asok jelentései is a pártvezetés elé kerültek. A május 13-án felterjesztett anyag jól érzékelteti a szerv mindennapi működését (röplapbegyűjtés, azonosítás, elemzés, a politikai vezetés tájékoztatása). NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.05.13. (91)5. F. hó 3-án jelentettük a BM III/III Csoportfőnökség információja alapján, hogy az ELTE BTK épületében illegálisan előállított és sokszorosított, „Merre néznek a 80-as évek” című szórólapokat találtak felragasztva. Az anyag azzal az április 22-i jelölőgyűléssel foglalkozik, amelyen „független” jelöltként R. László is részt vett. A szerv újabb információja szerint az ELTE Ménesi úti jogász-szakkollégium „Értesítő” c. kiadványában a kiragasztott anyaggal azonos című cikk jelent meg. (A szórólap a cikkből való részlet volt.) A cikket O. Viktor III. éves jogászhallgató írta. A kiadványban figyelmet érdemlő még a „Láttunk egy filmet” című cikk, amely Wajda „Vasember”-éről szó. A filmet – a szerv előtt ismeretlen körülmények között – 30 fő tekintette meg, a „filmkritikát” a kiadvány egyik szerkesztője F. Gábor írta. Az információ megbízható, ellenőrzött. Intézkedés: tájékoztatják az ELTE párt- és állami vezetését. (III/III) Fotó: Fortepan Május 12. – Kik keresték a kiutat?25 évvel ezelőtt, miközben az MSZMP sorsdöntő országos értekezletére készült (amely utóbb Kádár János félreállításával végződött), a belső elhárítás intenzíven figyelte az ellenzéki reakciókat, terveket. A felterjesztett jelentés szerint eközben a bomlasztás, a belső ellentétek szítása sem volt eredménytelen...NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.05.12 (93) 4. F. hó 11-én kb. 100 fő részvételével megtartották az SZKH Ideiglenes Tanácsának ülését. Megjelent többek között Kis János, Tamás G. M., Philipp, Szilágyi, Grawátsch, Gadó, Solt, Demszky, Kenedi, Haraszti, Nagy J., Konrád, Eörsi, Magyar Bálint, Havas Gábor, Hodosán, Cseh Tamás. Az ülés napirendjén a „Van kiút” című anyag volt. A vitát Haán Endre vezette, társelnökként közreműködött Orbán Viktor és Litván György.  A vita során Lengyel László kifogásolta, hogy a tervezet a kormányzathoz szól, nem a hálózat támogatóihoz. Javasolta továbbá, hogy a szövegben a „párt helyett a pártvezetés” szót alkalmazzák, mivel az ellenük irányuló diszkriminatív intézkedésekért nem lehet az egész párttagságot felelőssé tenni.A továbbiakban a következő kérdéskörökkel kapcsolatban hangzottak el hozzászólások: a cigánykérdés, a környezetvédelem, a határainkon túl élő magyar kisebbségek problémái, Hálózat-csoportok alakítása, vitakörök létrehozása. Takács Sándor (BZSBT) ismertette az összegyűltekkel a május 27-i tiltakozó felvonulás programját, melyben az is szerepelt, hogy az osztrák nagykövetséghez petíciót akarnak benyújtani. Újabb kérdések felvetésével (a szerv operatív lehetőségeit felhasználva) sikerült a vita menetét úgy befolyásolni, hogy a tervezet végleges formáját nem tudták kialakítani. Ezért Kis János kénytelen volt bejelenteni, hogy a Szóvivői Testület tagjai közül ki fogják jelölni azokat, akik kidolgozzák a végső szövegezést, melyet majd a legközelebbi – június elején megtartandó – ülésen ismertetnek. Az összejövetelen szétosztották a „Demokrata kör” 1. számú állásfoglalás-tervezetét a szakszervezetekről (2. sz. melléklet), valamint a „Vázlat a hálózat működéséről” című anyag átdolgozott kiadását. Nagy Jenő a Demokrata 1988/4. számát terjesztette (80 forintért). A rendezvényen az amerikai CBS TV-társaság munkatársai, valamint Jávor István videofelvételt készítettek. Az információ megbízható, ellenőrzött. Intézkedés: tájékoztató jelentést készítettek. (III/III) Fotó: sajtomuzeum.hu Május 11. – Erdélyből jelentikA pártállami vezetés számára 1982. május 11-én felterjesztett anyag alapja vélhetően egy "hálózati személy" utazása volt. A jelentés a belső elhárítás és más állambiztonsági részlegek közti információcserén túl, a folyamatosan romló magyar-román viszony titkosszolgálati vetületét is érzékelteti.NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.05.11. (94) 5. A szerv hírforrása romániai hivatalos útjának tapasztalatairól az alábbiakat jelentette:  - Április elseje óta a legtöbb magyarországi sajtótermék kézbesítése szünetel. Erdélyben az előfizetési lehetőségeket 90%-kal csökkentetté, ezt hivatalosan devizahiánnyal indokolják. Román értelmiségi személyek ezzel szemben két fő okra gondolnak: a, március folyamán több magyar sajtótermék közvetlenül vagy közvetetten bíráló – illetve annak vélt – hangnemű írás jelent meg a romániai helyzetről; b, a magyarországi viszonyok objektíve a jelenlegi román viszonyok ellen hatnak.- Az előbb idézett személyek több ízben felvetették: „mit gondolnak a magyarok, a Szovjetunió meddig engedi mindazt, ami ma az MNK-ban folyik”. A felvetés mögött nem aggódás, hanem inkább az ellentétek elhintésének szándéka volt érezhető. - Közvetett és közvetlen utalások hangzottal el arra, hogy az MNK-ban eléggé kiterjedt román „figyelőszolgálat” működik. Elsősorban az MSZMP KB áll az érdeklődés homlokterében. Ami itt román vonatkozásban elhangzik vagy megfogalmazást nyer, azt igen hamar megtudják a budapesti román nagykövetségen. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött. Intézkedés: tájékoztatják a BM III/II Csoportfőnökséget. (III/III) Fotó: Fortepan A hetvenes évektől évi 1500-3000 disszidálást tartottak nyilván a hivatalos statisztikák Magyarországon. Ez a Nyugatra utazók kevesebb mint 1%-át tette ki. Az 1980-ban megugró számok miatt az új évtizedben fokozottabban figyeltek a magyar állampolgárok kicsalogatásáról szóló jelzésekre: NOIJ – összefoglaló jelentés, 1981.05.10. (93) 10. A közelmúltban Ausztriában vendégszereplő művészeinknek a Salzburgi Magyar Klub vezetője – Christian Gurschner – felajánlotta, hogyha kedvük lenne Ausztriában dolgozni, mindenben segítségükre lenne. Véleménye szerint a rossz hazai fizetések miatt nyugaton érdemesebb dolgozni. (Elizabeth Vambéri, a klub szervezője 1976-ban disszidált.) Egy magát Katkónak nevező személy – aki jól beszéli a magyar nyelvet – azt bizonygatta művészeinknek, hogy csak az NSZK-ban érdemes élni és dolgozni. Példakén a Magyar Állami Operaház két volt énekesének NSZK-beli gyors karrierjét hozta fel. Megadta címét azzal, hogyha művészeinknek szándékában áll végleg „áttelepülni” az NSZK-ba, ő mindenben a segítségükre lesz. Elmondta. Hogy – ismervén a magyar énekesek fizetési viszonyait – kint 1 éven belül megszerezhetik mindazt, amit otthon csak évtizedek alatt tudnának. Örülne, ha művészeink az NSZK-ban járva felkeresnék Münchenben. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött, tartalma nem ellenőrzött. Intézkedés: a felmerült személyeket ellenőrzik; tájékoztatják a BM III/I és a III/II Csoportfőnökséget. (III/III) Fotó: Fortepan (Kotnyek Antal) Május 9. – A TanúBacsó Péter A tanú című filmjének sorsa jól szemlélteti a kádárizmus nyilvánosság-, és művészetpolitikáját valamint a Rákosi-korszakhoz való viszonyát. A rendszer (benne az államvédelem) működését szatirikusan ábrázoló mű csak az 1969-es forgatás után tíz évvel kerülhetett a közönség elé. A később kultikussá váló alkotás fogadtatását, a belső elhárítás is nyomon követte.NOIJ – összefoglaló jelentés, 1979.05.09 (106)  4. A Várostervező Intézet (VÁTI) filmklubjában áprilisban a „Tanú” (Bacsó Péter), májusban a csehszlovák „Tűz van babám” (Milos Forman) c. filmeket vetítették, és tervezik A. Wajda „Márványember” c. filmjének bemutatását. A filmeket politikai tartalmuk miatt a MOKÉP nem forgalmazza.A bemutatókat két – előzetes ellenőrzés alatt álló – célszemély szervezi („Fordító” és „Geodéta”). A bemutatók 350-400 fő előtt zajlanak, utána ankétokat szerveznek. A „Tűz van babám” c. film ankétját Eörsi István tartotta. A résztvevők előtt kifejtett véleménye szerint a film „sajátos jelzésrendszere” az bizonyítja, hogy „a jelenlegi vezetés teljesen alkalmatlan”. A „Tanú” ankétját a rendezője vezette. Arra a kérdésre, hogy ezt a filmet hogyan engedték elkészíteni, a következőket mondta: a film elkészítésére – és általában minden „lojális ellenzéki” alkotásra – érvényes a „párt legfelső vezetőjének kitétele”, mely szerint „egypártrendszer lévén, az ellenzéket is a pártban kell biztosítani”. Forgalmazni csak azért nem lehet, mert túl sok ma is élő embert érintene fájdalmasan, érzékenyen. (III/III) --- Fotó: Fortepan (Berta József) Május 8. – Ellenzéki tervek, 19891989. május 8-án már intenzív adatgyűjtés folyt az ellenzéki politikai erők terveivel kapcsolatban. A begyűjtött információkról a politikai vezetés ilyen jellegű tájékoztatást is kapott:NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.05.08. (87) 1. Május 3-án jelentettünk arról, hogy a FIDESZ a „választásokkal kapcsolatos infrastrukturális bázisának megteremtése (írógépek, fénymásolók, szövegszerkesztők beszerzése) érdekében” pályázatot nyújt be a Soros Alapítványhoz. Újabb információ szerint Soros György találkozni akar a FIDESZ Választmányával, hogy megbeszélést folytassanak a szervezet által benyújtott pályázatról. A FIDESZ Iroda felszerelési tárgyainak beszerzésén túl feltehetően szóba kerül a FIDESZ Press, a nyári tábor és egy FIDESZ alkalmazott költségeinek esetleges finanszírozása is. Az információ forrása megbízható; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: folytatják a felderítést. (III/III) NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.05.08. (87) 1. Salamon Konrád, aki a Néppárt életre hívásában tevékenykedik, megkereste Bíró Zoltánt, s felvetette, hogy egy előkészítő megbeszélésen – egyelőre a nyilvánosság kizárásával – együttműködést kellene kialakítani a Néppárt, az MDF és esetleg a kisgazdák, valamint a kereszténydemokraták között. A cél az lenne, hogy az előrehozott választások idejére közös választási ligában tömörüljenek, ami nagyobb esélyt adna nekik a jó szerepléshez, mint az egyéni indulás. Bíró az ötletet jónak tartja, s azt az MDF vezetőségének bevonásával meg fogja tárgyalni. Egyelőre maradnak az Ellenzéki Kerekasztal megbeszéléseknél, bár nem lát benne perspektívát, és véleménye szerint, ha nem tudnak szoros koalíciót létrehozni, az a felbomláshoz fog vezetni. Az információ forrása megbízható; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: - hasznosítják a tájékoztató munka során; - folytatják a felderítést. (III/III) Május 7. – Csoóri Sándor megfigyeléseCsoóri Sándorról, mint (potenciális) „ellenzéki vezérről” több mint három évtizeden át gyűjtöttek adatokat a kulturális elhárítás tisztjei. Kiszely Gábor kutatásai során 65 ügynök 938 jelentését találta meg az 1957-1989 közötti időszakból. (Megállapításait 2007-ben publikálta Szellem a célkeresztben c. munkájában.) Ebben a számban tehát még nincsenek benne az azóta előkerült, elsősorban összefoglaló jellegű anyagok, így a napi jelentések (NOIJ) sem. A megfigyelések mértékét, súlyát jelzi, hogy a nyolcvanas években „Csókás” fedőnéven ellenőrzött íróról, május 7-én több évben is felterjesztettek titkosszolgálati információkat a pártállami vezetés számára: NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.05.07. (88)6. A BM III/II Csoportfőnökség információja alapján 1985. május 17-én jelentettük, Szőcs Géza erdélyi magyar író beadványt készített a román pártvezetésnek és az ENSZ illetékes szerveinek egy „nemzetiségi internacionálé” létrehozása érdekében. A BM III/III Csoportfőnökség információja szerint Szőcs Géza néhány nappal ezelőtt „Csókás”-hoz fordult, hogy nyújtson segítséget az elképzelés népszerűsítéséhez. „Csókás” üzenetet küldött Szőcsnek, mely szerint „komolyan fogja venni kérést”. Az információ ellenőrzött. Intézkedés: - figyelemmel kísérik az ügy alakulását; - az információt felhasználják az értékelő, elemző, tájékoztató munkában. (III/III) NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.05.07. (89) 6. Gadó György az ún. „Salom Csoport” nevében nyolc flekk terjedelmű „állásfoglalást” készített, mely – saját megfogalmazása szerint – az antiszemitizmus bizonyos tüneteivel foglalkozik. Az anyagot – kérve annak valamilyen „látványos” formában történő támogatását – eljuttatta Csurka Istvánnak, aki a kérésről konzultált Csoóri Sándorral. Csurka és Csoóri az anyag tanulmányozása alapján arra az álláspontra jutottak, hogy annak tartalma egyrészt „zsidó belügy”, másrészt olyan politikai problémákat taglal sajátos módon, amelyekkel ők nem azonosulhatnak, ezért közvetlen aláírással nem kívánnak csatlakozni hozzá. Az az elképzelésük azonban, hogy már csak az antiszemitizmus vádjának kivédése érdekében is valami módon reflektálni kellene a nyilatkozatra. Egy párhuzamos deklaráció kiadását fontolgatják, amelyben elítélik az antiszemitizmus, hasonlóan károsnak minősítve azt, mint a napjainkban ugyancsak létező jelenséget, az „antiszemitizmus vádját”. Felmerült, hogy a deklarációt a leginkább antiszemitizmussal vádolt írókon – kettőjükön, valamint Sánta Ferencen, Fekete Gyulán – kívül alá kellene íratni Kis Jánosékkal is, s ez egyszersmind gesztus lenne a „népiek” részéről Kisék irányába. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. Megjegyzés: eddig nem keletkezett adat arról, hogy Gadó nyilatkozata azonos-e azzal, amit az INCONNU május 8-i „estjén” Radnóti Sándorral kívánnak felolvastatni. Intézkedés: - az információkat pontosítják, kiegészítik; - folyamatosan felderítik, akadályozzák az ellenséges akciókat, terveket. (III/III) Fotó: Bookline Május 6. – A Zsidó Világkongresszus és az állambiztonságA Zsidó Világkongresszus Végrehajtó Bizottsága 1987-ben is Budapesten tanácskozott ezekben a napokban. Az állambiztonság május 6-án a következő jelentést küldte meg a pártállami vezetés számára.NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.05.06. (88)  8.- A Zsidó Világkongresszus Végrehajtó Bizottsága ülésének résztvevői, közöttük Edgar Bronfman, a világszervezet elnöke megérkezett a f. hó 6-án kezdődő tanácskozásra. Az érkezés, elhelyezkedés, az elnök repülőtéri sajtótájékoztatója rendben lezajlott. Rendkívüli esemény nem történt.- A szállodában egy szűkebb körű beszélgetésen – a szerv kapcsolatának megítélése szerint – az derült ki, hogy részvevőket nem annyira a Wallenberg-, mint inkább a Waldheim-ügy foglalkoztatja. Bronfman megnyilatkozása szerint bűnösnek találják. A Wallenberg-üggyel összefüggő magatartásukat befolyásolják a közelmúltban Moszkvában szerzett pozitív tapasztalataik és ismételt meghívásuk. Az információ ellenőrzött. Intézkedés: - a biztosítási feladatokat a jóváhagyott intézkedési terv alapján hajtják végre; - (kézzel írva) fokozottabban kell figyelni a vezetők biztonságára. (III/III) Megjegyzés: a BM III/I Csoportfőnökség információja alapján f. hó 4-én jelentettük: bécsi zsidó körök attól tartanak, hogy az osztrák újfasiszták a ZSVK budapesti ülése idején valamilyen akciót, esetleg merényletet szerveznek a Waldheim-ellenes kampány elindítója, a ZSVK elnöke ellen. Az „idők változását érzékelve” a belső elhárítás figyelemmel kísérte az 1988-tól jelentkező társadalmi mozgalmakat. Az újjászerveződő cserkészmozgalommal kapcsolatban az állambiztonság több megyei munkatervében is meghatároztak feladatokat. A szervezet fontosabb eseményeiről a politikai vezetés a titkosszolgálati jelentésekből is értesülhetett.  NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.05.05. (86) 9. A Magyar Cserkészszövetség április 30-án a Veszprém megyei Szent György-hegyen megtartotta tervezett első országos jellegű találkozóját. A nagyszabású összejövetelen 1200-1500 fő vett részt (minden korosztály képviselve volt), és 140 fiatal tett fogadalmat. A rendezvényen ausztriai, NSZK-beli és svájci emigráns cserkészszervezetek képviselői is megjelentek. Az információ megbízható, ellenőrzött. Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munka során. (III/III) A határok fokozatos megnyílásakor kiépült jelzőrendszerek révén az állambiztonság időben értesülhetett a veszélyesnek minősülő látogatókról. Szükség illetve utasítás szerint a belső elhárítás is felkészült az ilyen esetekre. A harminc évvel ezelőtt beutazó Szegedy-Maszák Aladár érkezése kihívást jelentett a hivatalos múltértelmezés számára, egyszersmind az "ellenzéki" kapcsolatok bővülésének képzetét is felerősíthette. Az egykori diplomata emlékirata a rendszerváltozás után jelenhetett meg. (Fotó: Bookline) NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.05.04. (88) 9. Budapestre érkezett Szegedi (helyesen: Szegedy)-Maszák Aladár disszidens, volt washingtoni magyar nagykövet, és felvette a kapcsolatot a „Történész” fn. bizalmas nyomozás célszemélyével. Szegedit a célszemély meghívta egy baráti találkozóra, melyen a II. világháború néhány kérdését vitatják meg történész és író kapcsolatokkal. Ezek között lesz Kéri Kálmán volt horthysta ezredes is. A volt nagykövet várhatóan több „ellenzéki” személyt is felkeres itt tartózkodása során. Az információ ellenőrzött. Intézkedés: Szegedi ellenőrzését megszervezik. (III/III) A BM III/III. egyik legnagyobb szabású ügyében, "Subások" fedőnéven, a népi értelmiség központilag meghatározott tagjait figyelték. Az akciók legfontosabb iratai még nem kerültek elő, ugyanakkor az egyik célszemély (a "Szerkesztő" fedőnéven emlegetett) Ilia Mihály aktája betekintést enged a hetvenes-nyolcvanas évek kulturális elhárításának a világába. Az alábbi, 34 évvel ezelőtti jelentés főszereplőjét, Püski Sándort több éves intenzív megfigyelés ("Ellenállók" fn. ügy) után 1962-ben börtönbüntetésre ítélték. A neves könyvkiadó és szervező azonban szabadulása, és az országból történt távozása után is a szervek figyelmének középpontjában maradt. NOIJ – összefoglaló jelentés, 1979.05.03. (101) (...) 3. Püski Sándor USA állampolgár, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat New York-i képviselője Dr. Ilia Mihályt a szegedi egyetem professzorát, a „Subások” fn. bizalmas nyomozás egyik célszemélyét USA-ban tartandó előadói körútra hívta meg. Május közepén a Kent State University szervezésében egy Erdéllyel foglalkozó konferenciát rendeznek, melynek részletes programját már megküldték dr. Ilia részére. Dr. Ilia kiutazását elsősorban Várady Béla USA állampolgár, a pittsburgh-i egyetem tanára sürgeti. Várady részt kíván venni az Anyanyelvi Konferencia védnökségének kibővített ülésén, amelyet júliusban rendeznek hazánkban. Szándékában áll egy hetet Szlovákiában tölteni, hogy tapasztalatokat szerezzen az ott élő magyarok helyzetéről. Ezzel kapcsolatban a következőket írja: „… most készül itt egy bomba. – nemsokára megjelenik egy munka az egész ottani magyar kisebbség ügyéről egy olyan ember tollából, aki még mindig ott él. Gondolom most ő is vállalja Király Károly példája alapján a magyarság mártírjának szerepét…” A szerv információja alapján Janics Kálmán csehszlovák állampolgár „A hontalanság évei” című nyugatra juttatott írásáról van szó. (III/III) Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: Az információt megküldik a BM III/I-7 és a Csongrád megyei III/III Osztálynak. Az információt ellenőrzik, pontosítják. Dr. Ilia kiutazását figyelemmel kísérik és korlátozó intézkedéseket tesznek. Az alábbi, 28 évvel ezelőtt kelt, napi jelentés jól mutatja a belső elhárítás működésének hibalehetőségeit egyszersmind önkorrekciós képességét. Nemcsak az alapinformáció, hanem az amerikai elnök lányának neve is helytelenül szerepel. NOIJ – összefoglaló jelentés,1985.05.02 (84)  11. Az 1985. május 19-i napi jelentésben szerepelt a BM III/III Csoportfőnökség operatív forrásból származóinformációját, mely szerint Betty Reagan, az amerikai elnök lánya március első felében néhány napig Magyarországon tartózkodott.Miniszter elvtárs utasításaalapján ellenőrizték az információt., és megállapították, hogy az téves volt. A hír „Csókás” New York-i kapcsolatától indult el. Később egyes célszemélyek beszélgetéseiben Betty Reagan budapesti látogatás tényként, illetve múlt időben szerepelt. –valamilyen félrehallás vagy félreértés következtében. (Az USA budapesti nagykövetségén szolgálatot teljesítő Creagan politikai tiszt nevének esetleges szóba kerülése is okozhatott félrehallást, illetve félreértést.) (III/III) MÁJUS 1. – A munka ünnepeMájus 1-jén hivatalosan a III/III-asok sem dolgoztak, de talán ott voltak a filmhíradókban látható tömegben... A nyolcvanas évek elejétől a belső elhárítás munkatársai mind nagyobb erővel nyomoztak a szamizdat anyagok után. Idővel a III/III. Csoportfőnökségen külön részleg, majd osztály is foglalkozott ezekkel az ügyekkel. Az alábbi jelentés egy hónappal azután született, hogy az MSZMP PB határozata kimondta, hogy "a második nyilvánosságban is szerepet vállaló, az ellenséges külföldi orgánumokban publikáló szerzők esetében korlátozni kell, illetve meg kell akadályozni legális hazai publikálási lehetőségeiket." NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.04.30. (87) 3. F. hó 20-án jelentettük a BM III/III Csoportfőnökség információját, mely szerint megjelent a „Beszélő” c. szamizdat folyóirat 2. száma. A 120 oldalas anyagban három nagyobb terjedelmű írás található: - a magyar katolikus bázismozgalom helyzete és kialakulása; - interjú a templomi éhségsztrájkjáról ismert Pákh Tibor jogásszal; - a Mozgó Világ c. folyóirat körül 1981-ben lezajlott események leírása, elemzése. Szamizdat formájában került kiadásra Bibó István „Zsidókérdés Magyarországon 1944 után” című tanulmánya. Kiadták Szász Béla „Minden kényszer nélkül” . könyvét is, amely a Rajk-perről szól, és magyarul először 1963-ban adták ki Brüsszelben. Mindkét művet az ún. „AB Független Kiadó” jelentette meg fénymásolt formában, darabonként 120 illetve 400 Ft-ért. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: folytatják a bizalmas nyomozást. (III/III) ÁPRILIS 29. – Jelentés az ÍrószövetségrőlA nyolcvanas évek elején, az ellenzéki hangok megerősödése miatt, a belső elhárítás ismét fokozottabban kezdett foglalkozni az Írószövetség működésével. Egy 31 évvel ezelőtti napi jelentés... NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.04.29. (86)  10. Az Írószövetség választmányi ülésén Hernádi Gyula felvetette az írói honorárium problémáját. Szerinte a honoráriumokat a bérekhez hasonlóan, évente kellene fejleszteni. Ismét javasolta, hogy ha ezen a téren nem sikerül változtatást elérni, akkor a vezetőség fontolja meg, hogy vállalja-e az ügyek vitelét, vagy mondjon le.A választmány jóváhagyta a memorandum-tervezetet, amellyel a művelődési miniszter elvtárshoz, majd az illetékes miniszterhelyetteshez fordulnak. Második felszólalásában Hernádi előadta, hogy a könyvkiadás és a honorárium kérdése nem gazdasági, hanem politikai kérdés. Kijelentette, hogyha az állam akarná, egy utasítással rendezhetné ezeket, annyira jelentéktelen a gazdasági hatásuk. Mészöly Miklós az Írószövetség Etikai Bizottságáról beszélt. Szerinte ennek feladata az írók védelmezése, de nemcsak a többi íróval, hanem a szerkesztőségekkel, kiadókkal, állami és pártdöntésekkel szemben is. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: az információt tájékoztató jelentéshez használják fel. (III/III) fotó: irodalmijelen.hu (A NOIJ-jelentések összeállítása Orbán Balázs történész (ÁBTL) munkája) ÁPRILIS 28. – Katonai szolgálatmegtagadók1987. április 28. Az állambiztonság kiemelten foglalkozott a katonai szolgálatot különböző okokból megtagadó fiatalokkal. 1988 áprilisában ilyen ügyekben kiszabott ítéleteket miatt 185 fő töltötte szabadságvesztéses büntetését. Az állampolgári engedetlenség e formájának terjedéséről a politikai vezetés naprakészen értesülhetett: NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.04.28. (83) (...) 2. A „Keszthelyi Zsolt Bizottság” f. hó 27-én – a tárgyalás napján – megkezdte egy „Tisztelt Polgártárs” megszólítású tiltakozó röpcédula terjesztését. A röpcédula – amely kiadói jelzése szerint a Demokrata 1987/4 sz. melléklete – azt állítja, hogy: „Magyarországon békés fiatalok ezreit ítélték hosszú börtönbüntetésre, mert megtagadták a fegyveres katonai szolgálatot”. A röpcédula az alábbi követeléseket tartalmazza: -Magyarországon el kell törölni a kötelező katonai szolgálatot és a sorozást; -amíg ez a távolabbi cél megvalósulhat, lehetővé kell tenni a szabadon választható békeszolgálatot; önkéntes betegápolókra és idősgondozókra nagyobb szükség van, mint egy alacsony színvonalú és túlméretezett hadsereg katonáinak amúgy is túl hosszú bezártságára.; -ameddig a megfelelő új törvényi biztosítékok létrejönnek, addig amnesztiával szabadon kell bocsátani azokat, akiket a katonai szolgálat lelkiismeret okokból történt megtagadása miatt börtönbe vetettek, és le kell mondani pörök kezdeményezéséről. A röpcédula aláírói: Keszthelyi Zsolt Bizottság, Bognár Sarolta, Holczer Tibor, Kiszely Károly, Nagy Jenő, Perlaki Tamás, Tamás Gáspár Miklós. Az információ ellenőrzött. Megjegyzés: eddig öt ilyen röpcédula került az ELTE BTK épületéből a szerv birtokába. Intézkedés: - megkísérlik akadályozni a terjesztést; - az objektumok átvizsgálását és a szükséges szignalizációk elkészítését folyamatosan végzik. (III/III) ÁPRILIS 27. – Jelentések az ellenzékről (1984, 1989)NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.04.27. (83) (...) 7. A „radikális reformista ellenzék” szamizdatkészítő és terjesztő csoportja megkezdte az AB Hírmondó 5. számának árusítását. Az 52 oldalas kiadványban több cikk foglalkozik március 15 „helyretételével”, helyet kaptak az „Erdélyi Magyar Hírügynökség” által kiadott hírek és egy interjú a jelenlegi magyarországi „zsidókérdésről”. Néhány írás ismételten szorgalmazza a fegyver nélküli katonai szolgálat lehetővé tételét. Az információ ellenőrzött. Intézkedés: - tájékoztató jelentést készítettek; - folytatják az ellenőrzést; - az anyagot megküldtük szakértői és véleményezésre. (III/III) NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.04.27. (81) (...) 3. Joó Rudolf elmondta egyik kapcsolatának, hogy tudomása szerint május 18-án Magyarországra érkezik von Schwarzenberg herceg, hogy a Helsinki Föderáció nevében tárgyalásokat folytasson az MDF képviselőivel. A tárgyalásokat követően – előreláthatóan május 20-án – tervezik a Helsinki Föderáció Magyar Nemzeti Bizottságának megalakítását. A bizottság munkacsoportjának tervezett vezetői (koordinátorai) Kőszeg Ferenc és Kodolányi Gyula lesznek. A csoportban az SZDSZ, az MDF, az FKGP és a Szociáldemokrata Párt képviselői kapnak mandátumot. A tárgyalások megkezdése előtt az MDF sajtótájékoztatót tervez, amelyen várhatóan bejelentik Lech Walesa május 16-i Magyarországra érkezését is. Az információ forrása megbízható; tartalma ellenőrzött. Intézkedés: - az információt tovább pontosítják; - folytatják a felderítést; - felhasználják a tájékoztató munka során. (III/III) ÁPRILIS 26. – Jelentés Illyés Gyula temetésérőlA III/III figyelme, a kiemelt célszemélyeket, sírjukig is elkísérte. Harminc évvel ezelőtt az ILLYÉS GYULA temetéséről készített jelentés került a pártállami vezetés asztalára. NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.04.26. (82) (…) 8. Jóváhagyott terv alapján a BM III/III Csoportfőnökség végrehajtotta Illyés Gyula temetésének operatív biztosítását. A mintegy 12000-15000 főnyi résztvevő kb. 50-60%-a fiatal volt, köztük jelentős számban voltak szervezett iskolai csoportok a fővárosból és vidékről is.  Jelen voltak az ellenséges „ellenzéki” csoportok prominens személyei, valamint a nyugati emigráció képviseletében pl. Szépvölgyi István, Molnár József. Voltak Erdélyből érkezett fiatalok, akik nemzetiszínű kokárdát viseltek fekete kereszttel. Több ezer ember – nagyrészt fiatalok – tűztek ki piros-fehér-zöld kokárdát, illetve hordtak nemzetiszínű és gyászszalagot. Több száz fiatal „Dialógus” jelvénnyel jelent meg.A hivatalos szertartás után a tömeg mintegy háromnegyed része a sírnál maradt; elénekelték a Himnuszt és a Szózatot. Ezt követően a család és kb. 200 fő jelenlétében egy magát Marosszéki Miklós írónak nevező személy a „rab erdélyiek” nevében háromperces beszédet tartott. Erősen felindult állapotban, zokogva beszélt az „elnyomott Erdélyről”. (A család jelenléte miatt vele szemben nem intézkedtünk.) A költő sírjára a következő nem legális szervezetek helyeztek el koszorút: „Kárpáti Magyarság”, „Hajdani Nemzeti Parasztpárt”, „Erdélyi Magyarok”, „Beszélő szerkesztősége, ÁB Független Kiadó”, „Köszönet Erdélyért, egy székely asszony”. A temetés alatt előállították a XII. ker. Rendőrkapitányságra Ivanics Bertalan tanárt, ceglédi lakost, aki az eseményeket filmezte. A filmtekercset elkobozták, a személyt elbocsátották. A temetés után kb. százan – volt NÉKOSZ tagok – a Lejtő utcai MÉM épületben gyülekeztek, ahonnan mintegy 2 óra múlva távoztak. A Rózsadomb Étteremben „Csókás” fn. személy kb. 30 fővel tartózkodott, s 20 óra körül távoztak. Az információ megbízható, ellenőrzött. Intézkedés: tájékoztató jelentést készítenek. (III/III) ---- Fotó: hunhir.info ÁPRILIS 25. – Célkeresztben a reformtervek1988. április 24. A belső elhárítás elsődleges feladata volt a különböző politikai tervezgetések figyelemmel kísérése. Különösen így volt ez 25 éve, amikor már mindenhol reformtervekkel keresték a kiutat a rendszer válságából. (A pártállami vezetés számára összeállított akkori jelentés az MSZMP-ből frissen kizárt Bihari Mihály gondolatainak állambiztonsági leirata.) NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.04.25. (80) 8. A Széchenyi Casino szervezésében f. hó 20-án mintegy 300-400 fő jelenlétében a Fészek Klubban tartották meg a „reformesélyek a XIX. században és ma” című rendezvényt. A meghívott előadók közül csak dr. Bihari Mihály jelent meg és tartotta meg előadását „A despotikus szocializmustól a demokratikus szocializmusig” címmel, amely bírálta a párt lassú, elodázó taktikáját, az erő és a hatalom pozíciójából folytatott tevékenységet. Álláspontja szerint a hatalom nem ismeri az ország valóságos helyzetét; a válságot nem, legfeljebb csak tüneteit ismeri el. Átfogó demokratikus reformot sürgetett, amely képes szembenézni a válsággal, megoldásokat keresni és kivitelezni. Végül felvázolta a társadalmi változások jövőbeni alakulásának lehetséges változatait az alábbiak szerint: - A legutóbbi időszakban megerősödött „konzervatív rendpárt” tevékenysége illetve mulasztásai miatt a jelen helyzet oly mértékű romlása következhet be, amely robbanáshoz, rendőri, katonai erőszakhoz vezethet. - „Új rendpárti vezetés” alakulhat ki, amely elismeri a hibákat, jó a diagnózisa, de hatalomkoncentráló megoldást keres, a reformokat „a társadalomért a társadalom nélkül” kívánja megvalósítani. - Politikai patthelyzet is kialakulhat, miként Jugoszláviában, mely tartósan konzerválja a válságot, de ugyanúgy robbanáshoz vezethet, mint az első megoldás. - Átfogó, radikális reformmozgalom keretében való megújulása a társadalomnak, a „diktatórikus szocializmusból a demokratikus szocializmusba való átmenet”. Ezt tartaná az egyedüli jó megoldásnak, de – mint mondta – ennek van jelenleg a legkisebb esélye. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: - ellenőrzik, kiegészítik az információt; - tájékoztató munka során hasznosítják. ÁPRILIS 24. – Választások, 19851985. április 24. A belső elhárítás mindvégig fontos szerepet játszott az országgyűlési választások ellenőrzésében, „biztosításában”, szükség szerint manipulálásában. Így volt ez azokban az években is, amikor –lévén egyetlen jelölt– az esemény szinte teljesen formális volt. A hálózati személyek jelentős részét még ekkor is hangulatjelentések írására, a kritikus megjegyzések jelentésére utasították.Az 1985-ös választás előtt bevezetett többes jelölés miatt a szolgálatokra ennél nagyobb feladat hárult. A kijelölt cél ekkor, a titkosszolgálati eszközök bevetésével, az ellenzéki jelöltek színre lépésének megakadályozása lett. Az operatív úton begyűjtött információk, a „politikai munka” segítése érdekében a pártvezetés asztalára kerültek. NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.04.24. (79) 6. A f. hó 23-án rendezett jelölőgyűlésekről a következő fontos információk keletkeztek: -Az „ellenzék” korábbi tervei ellenére a XIV/43-as, illetve 44-es, valamint a IX/25-ös körzetekben az ide jelöltnek szánt Légrády Péter, illetve Gomolka Gergely neve fel sem merült, részvételükre utaló adatok nem keletkeztek. -A XI/34-es körzetben a Hazafias Népfront jelöltjeinek ismertetése után Gács János közgazdász Bauer Tamás jelölését javasolta, de ezt a résztvevők közül csupán néhányan támogatták, így Kertesi Gábor közgazdász – „luxus lenne az ország legjobb közgazdászainak egyikét kihagyni” – és Balázs István újságíró, aki az országgyűlés szakmai tekintélyének erősítését szorgalmazta. Bauer Tamás a jelenlévő 272 személytől 39 szavazatot kapott. - XI/30-as körzetben megtartott jelölőgyűlésen „független” jelöltként Langmár Ferenc indult. Langmár hozzászólásában vázolta programját, amelyből érzékelhető volt, hogy a prominens „ellenzéki” személyek az előző jelölőgyűlések tapasztalatai alapján körültekintően felkészítették. Langmár megnyerően, összefogottan, logikusan adta elő hozzászólását. Határozottan kijelentette, hogy egyetért a Hazafias Népfront programjával, s ezzel megnyerte a szavazók egy részének személyes szimpátiáját. Jelölését nyíltan azonban mindössze 2-3 hozzászóló támogatta, köztük Forgács Pál nyugdíjas. A következő jelölőgyűlésen várható, hogy hatásos előadása miatt növekedni fog a Langmárt támogatók száma. Langmár Ferenc a jelenlévő 344 személytől 110 szavazatot kapott. - II/4-es körzetben a Hazafias Népfront jelöltjei mellé Bába Iván Tóth János-t javasolta. A résztvevők közül többen támogatták jelölését. Tóth János a 403 jelenlévőtől 126 szavazatot kapott. - III/9-es körzetben a Hazafias Népfront jelöltjei mellett egy, a szerv által ismeretlen személy javasolta Lakner Zoltánt. Jelölését kb. 50 személy támogatta hangos közbeszólásokkal, hangulatkeltő módon, amit láthatóan Kiss G. János újságíró irányított. Később egy ismeretlen férfi Szentmihályi Szabó Péter író jelölésére tett javaslatot. Szentmihályi rövid programbeszédében a helyi problémák megoldásának szükségességét hangsúlyozta. A szavazás során Lakner Zoltán 63, Szentmihályi Szabó Péter 83 szavazatot kapott. Mivel a jelenlévők létszáma az eredeti 265 főről a szavazás idejére mintegy 170 főre csökkent, így mindketten felkerültek a listára. - XII/35-ös körzetben a Hazafias Népfront jelöltjei mellett Mécs Imre javasolta Ráday Mihály jelölését, ismert tevékenysége és tenni akarására hivatkozva. Szereplése igen passzív volt, 519 megjelent közül 37-en szavaztak rá. Valamennyi jelölőgyűlésen tapasztalható volt az „ellenzéki” személyek egységes fellépése jelöltjeik támogatása érdekében. Érzékelhetően egyeztetett elképzeléseik megvalósulását azonban nagymértékben korlátozta az a körülmény, hogy a gyűlések időpontjainak egybeesése, illetve átfedése megosztotta erőiket. Ez a körülmény – tekintettel a következő jelölőgyűlések eltérő időpontjaira – a második fordulóban már ilyen mértékkel nem lehet hatással az eredményekre. Rendőri intézkedésre egy esetben került sor a II/4-es körzet jelölőgyűlés elnökének kérésére. Kovács Máriát (Bencze György feleségét) kellett eltávolítani, aki akadályozta az állampolgárok bejutását a jelölőgyűlés helyére. Igazoltatás után nevezett eltávozott. Intézkedés: a jelölőgyűlésekkel kapcsolatos biztosítási feladatokat, a szükséges intézkedéseket a jóváhagyott biztosítási terv alapján folyamatosan végzik.
(III/III) ÁPRILIS 23. – A KISZ védelmében1985. április 23. A belső elhárításnak kiemelt feladata volt az egyetemi, főiskolai ifjúság szemmel tartása. A nemkívánatos jelenségekről, így a KISZ monopol helyzetét veszélyeztető törekvésekről a politikai elit tagjai is naprakész tájékoztatást kaptak.NOIJ –összefoglaló jelentés, 1985.04.23. (78) 9. Az Egyetemi és Főiskolai Ifjúsági Napok keretében f. hó 18-án az MKKE-n rendezték meg a Kelet-Európai Klubok tanácskozását, melynek témája a nemzettudat volt. „Dunai” fn. célszemély kifejtette, hogy ezen a téren rosszabb a helyzet, mint régen, pedig már 40 éve szocializmus van. Egy II. éves bölcsészhallgató arról beszélt, hogy hazánkban nemzettudatot elnyomó hivatalos politika van. Az „F” dosszié keretében ellenőrzött Németh Géza a keresztényegyházakat jelölte meg, mint akik sokat tehetnek a nemzettudat erősítése érdekében. ÁPRILIS 22. – A Nagymarosi Ifjúsági Találkozó1986. április 22. A belső elhárítás munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérték az egyházi kisközösségek terveit, programjait, elsősorban a legnagyobb hatású, Nagymaroson megrendezett találkozókat. A titkosszolgálati módszerekkel megszerzett információk 25 évvel ezelőtt is a politikai vezetés asztalára kerültek:NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.04.22. (78) Az információ ellenőrzött. Intézkedés: - a rendezvényt operatív lehetőségeinken keresztül biztosítják; (III/III) (A napi operatív információs jelentések összeállítása Orbán Balázs (ÁBTL) munkája) ÁPRILIS 21. – A Jurta Színház megfigyelése1988. április 21. Az ellenzéki politikai gyűléseknek, tanácskozásoknak helyet adó Jurta Színház eseményeiről számos ügynöki jelentés számolt be. Ezt közvetetten a pártállami vezetés számára készülő NOIJ jelentések is bizonyítják. Negyedszázada például a következő információt továbbították a III/III-asok:NOIJ – Összefoglaló jelentés 1988.04.21 (78) (…)17. R. László, a Jurta Színház igazgatója értesítette a Magyar Írók Szövetségének elnökét, hogy a Budapest Fővárosi Tanács VB Művelődésügyi Főosztálya elutasította kérelmüket, hogy Nyírő József „Jézusfaragóember” című drámáját bemutassák. Az elutasítás indokaként az szerepel, hogy Nyírő József 1941-től a „Magyar Erő” című hungarista lap szerkesztője volt, majd később tagja lett a soproni nyilaskeresztes parlamentnek. R. felkérte az Írószövetség testületét, hogy foglaljanak állát Nyírő Józseffel kapcsolatban, mert pozitív előjelű megítélése esetén várható a bemutató engedélyezése. Az esetleges premier időpontját a színház 1988. május 22-re halasztotta. Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munkában. (III/III) (A napi operatív információs jelentések összeállítása Orbán Balázs (ÁBTL) munkája) ÁPRILIS 20. – A Soros Alapítvány megfigyelése1989. április 20. Az állambiztonság a kezdetektől nyomon követte a Soros György által Magyarországon létrehozott alapítvány működését. A szervek elsődleges feladata az ellenzékinek minősülő személyekkel kiépített kapcsolatok felderítése (esetleges manipulálása) volt. Mivel a nyolcvanas évek dokumentumai 1989-ben nagyrészt megsemmisültek (részben még nem kerültek a levéltárba) a megfigyelések mértékét elsősorban a pártvezetés számára készített napi jelentések érzékeltethetik. 1989. április 20-án például a következőkről tájékoztatták a politikai vezetést:----------- ------------ ------------- NOIJ – Összefoglaló jelentés 1989.04.20 (76) 2. Soros György egymillió dollárt kíván szétosztani Magyarországon az alternatív szervezeteknek, s az összegből a pártok „árnyékszervezetei” is részesülnének. Hegedűs B. András és fia szerint ebből a pénzből a FIDESZ 4-5 millió forinthoz jutna, és szeretnék, ha a TIB is részesülne 1 millió forint támogatásban. Az információ forrása megbízható. Intézkedés: - ellenőrzik az információt; - felhasználják a tájékoztató munka során. (III/III) ÁPRILIS 19. – Lénárd Ödön és Tímár Ágnes ("Konspirálók") 1966. április 19. Összehangolt akció keretében letartóztatják Lénárd Ödönt és Tímár Ágnest. A magánlakásokban szerzetesi életet élő csoport vezetői ellen (1961 után immár másodszor) eljárás indul, a hivatalos indoklás szerint „illegális szervezkedés” miatt. Több helyszínen is alapos házkutatást tartanak, ám többnyire csak hittankönyveket sikerül a nyomozóknak lefoglalniuk. Ennek ellenére az amnesztiát követő, figyelmeztetésül is szolgáló perben, 1966 novemberében Lénárd Ödönt – a korábbi ítéletekkel összevonva – tizenkilenc évi szabadságvesztésre, nyolc év közügyektől való eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra, Tímár Ágnest pedig három év hat hónap szabadságvesztésre és négy év közügyektől való eltiltásra ítélték. (Lénárd atya így összességében 6749 napot (mintegy 18 és fél évet) ült börtönben. 1977-ben csak VI. Pál pápa személyes közbenjárására szabadult ki.) A „Konspirálók” fedőnevű ügy során, a keresztény hitét autonóm módon megélő közösségről, több operatív technikai úton készített fotósorozat készült. Ezek valamint az ügy további részletei megismerhetők a Hitvallók és ügynökök c. dokumentumfilmből is. ÁPRILIS 18. – Külföldi diákok megfigyelése1984. április 18. A BM III/III. Csoportfőnökség a kémelhárítás (BM III/IIi) szerveivel összehangoltan végezte a Magyarországon tanuló külföldi diákok ellenőrzését. Különösen azokat a csoportokat figyelték meg, amelyekre a "nemzetközi helyzet fokozódása" erőteljesebb hatást gyakorolhatott. Az elhárítási terület fontosabb (rendkívülinek minősített) eseményeiről folyamatosan tájékoztatták a pártvezetést. 1984-ben ezen a napon a palesztin diákok körében tapasztalt konfliktusokról készült anyag került, többek között Kádár János asztalára. --------Napi Operatív Információs Jelentés ------------ NOIJ - Összefoglaló jelentések 1984.04.18 (77) 8. Az utóbbi időben erősödtek az ellentétek a hazánkban tanuló palesztin diákok Arafat-párti és Arafat-ellenes szárnya között. A nézeteltérések egyre gyakrabban váltanak ki nyílt vitákat, amelyek nemegyszer verekedéssé fajulnak. A BME Schönherz Kollégiumában f. hó 13-án történt „összecsapásnak” kórházban ápolt sérültje is van. Az információ ellenőrzött. Intézkedés: - tájékoztatják a BM III/II Csoportfőnökséget; - az ellentétek további éleződését operatív úton akadályozzák; - tájékoztatják a Művelődési Minisztériumot. (III/III) ÁPRILIS 17. – BM Belbiztonsági Osztály1972. április 17. Benkei András parancsa részletesen szabályozza az előző évben létrehozott BM Belbiztonsági Osztály feladatát és hatáskörét. A szolgálati titok védelmének, illetve az ellenséges szervek beépülésének megakadályozása érdekében működő részleg szigorú keretek között kell dolgozzon. Így például (az ÁVH módszereitől elhatárolódva) megtiltják az állomány tagjainak beszervezését. A pártkáderek pedig ezen a terülten is kiemelt bánásmódban részesülnek, ugyanis a BM pártszervek tagjaival kapcsolatban, csak az illetékes MSZMP titkár (illetve a felsőbb pártszerv) jóváhagyása után indulhat nyomozás. Visszaemlékezés: „…a belbiztonsági szolgálatnak éppen az volt a feladta, hogy minket, hogy minket a belső biztonsági szolgálat embereit is ellenőrizze, figyelje. A mi telefonjainkat is lehallgatták, leveleinket felbontották, hogyha ezt a belbiztonság szükségesnek tartotta. Nehogy az ellenség beférkőzzön az elhárításhoz. (…) Amúgy a belbiztonságnak nem volt figyelőapparátusa, de igénybe vehette azt az apparátust, amit mondjuk az ellenzéki személyek ellenőrzésével megbízott 4-es osztály is.” ÁPRILIS 16. - Lévai Anikó megfigyelése1987. április 16. A Szolnok megyei III/III-asok jelentése rögzíti, hogy sikertelenül zárult a Lévai Anikó lakáskulcsának megszerzésére irányuló akció. A fiatal ügyvédnő és férje, Orbán Viktor ellenzéki kapcsolataik, illetve tevékenységük miatt kerülnek a szervek célkeresztjébe. Érdekesség, hogy a lakásuk átkutatásához, lehallgatásához szükséges kulcsmásolatokat, a helyi szervek tankönyvszerűen kívánják végrehajtani, azaz éppen egy belügyi oktatófilmben is látható módszerrel próbálkoznak, amikor tüdőszűrésre rendelik be Lévai Anikót. Mivel a fiatalasszony nem jelenik meg a behívásra, más módszerrel oldják meg a lakás átkutatását és (1987 augusztusától) a lehallgatását is. Kapcsolódó: A tankönyvszerű tüdőszűréses akció - Az ügynök élete dokumentumfilm (22:30-tól) ÁPRILIS 15. - SZT-tisztek szervezése1969. április 15. Benkei András belügyminiszter a szigorúan titkos állományú (SZT) tisztek tevékenységének áttekintése után új, egységes parancsot ad ki szervezésükkel, irányításukkal kapcsolatban. A korszakban a fedőmunka-helyeken dolgozó belügyi alkalmazottak szerepe egyre fontosabbá válik. Bár SZT-tiszteket főként a kémelhárításnál (III/II. Csoportfőnökség) alkalmaztak, a III/III-asok is felhasználták őket mindennapi munkájuk során. Az eddigi kutatások során feltárt konkrét személyek adatai a szigoruantitkos.hu oldalon olvashatók. ---------- Részletek a belügyi direktívából------------- Forrás: MOL XIX-B-1-az 10–21/2/1969 Az állambiztonsági munka helyzete    Az SZT-tisztek feladatai      Kapcsolattartás   ------------------------------------- ÁPRILIS 14. - Beatmisék ellenőrzése1968. április 14. Az állambiztonsági szervek hálózati jelentések révén értesülnek a Mátyás templomban és máshol megtartott beatmisékről. A belső elhárítás innentől kezdve figyelemmel kíséri a keresztény könnyűzenei törekvéseket. Az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseivel egyeztetve intézkedési tervek készültek az új irányzat hatásának csökkentésére is. Ennek keretében a KISZ feladatává tették, hogy vonzó konkurenciát teremtsen a zenei áhítatokkal szemben. A fiatalokat befogadó templomok lelkészeivel is „elbeszélgettek” az egyházügyi illetékesek, illetve egyházi feletteseik. ---------- Dokumentum ------------- Közli: Kenyeres István: A Superman hippik és a tanácstalan rendőrök. In: Archivnet 2001/4. Budapesti Rendőr-főkapitányság Szigorúan titkos! A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatója a 1968. május havi beat-hippi jelenségről (…) Új jelenségként tapasztaltuk a beatmisék szervezését. Ilyen "zenei áhítattal" először 1968. április közepén találkoztak a BRFK politikai nyomozó szervei. Az I., Mátyás templomban, első alkalommal folyó év április 14-én, húsvét vasárnapján délelőtt 1 9 órakor, majd május 5-én szintén 1 9 órai kezdettel tartottak - szentmise keretében - ú. n. modern zenei áhítatot. |
A NAP krónikája >